Ágnes kedvéért most leírom, hogy miket csinálok szakmai gyakorlat címén és hogyan érzek ezzel kapcsolatban. Előbb-utóbb úgyis le kéne, mert az egyetemen kérik.
Egyrészt söprögető vagyok, másrészt vizet és vízközeli talajt elemzek. Tenger-, csap-, édes- és szennyvizet, iszapot és hordalékot. Szerves szennyezők alapján és szerint, mert önkényesen erre a részlegre osztottak be, pedig mondtam, hogy a mintavétel és a légszennyezés jobban érdekel. A multireziduumos, gázfázisú, tömegspektroszkópiával kombinált kromatográfiás módszer szerint, hétfőtől remélhetőleg, eddig mindenféle más kromatográfiás szabályzatot is olvastattak velem.
Megérkeznek az egyliteres, illetve százgrammos minták. Megsavasítom, rakok bele valami szervetlen sót (Na2SO4, NaCl) antiemulgeálónak. Ezeket szerves oldószerrel (diklórmetánnal vagy petróleuméterrel) rázogatom, hogy kijöjjenek belőle a peszticidek, herbicidek, transzformátorolajok, égéstermékek. Ezeket beosztjuk, mert nem minden mintát vizsgálunk mindenre. Íme néhány, amire emlékszem:
Poliklorobifenilek - ezt a transzformátorokba rakják, onnan meg jól bekerül a vízbe, és nem bomlik le. Cserébe felhalmozódik a táplálékláncban, leginkább az emberben.
Policiklikus aromás vegyületek - aki nem tudja, úgyis feladta egy bekezdéssel ezelőtt
organosztannikus vegyületek - festékekbe rakják, hogy moha, hínár, kagyló ne telepedjen meg pl. hajók oldalán. A kikötők iszapjában gyűlik fel.
organofoszforos vegyületek - mezőgazdasági tetszőleges irtók.
klórozott, fluorozott szénhidrogének - hűtő
Utána elpárologtatjuk a szerves oldószer nagy részét, íly módon az eredeti mintát ezerszeresre koncentrálva. Ezt aztán felöntjük, pároljuk az éppen alkalmazni kívánt berendezés normáihoz illesztvén az oldószert. Acetonitril, deszt. víz fordul elő ilyenkor.
Berakjuk egy kromatográfba, amik nagy és drága gépek, amik a számítógépre küldik az eredményt egy grafikon formájában. Megkeressük a minket érdeklő csúcsokat, kiintegráltatjuk a géppel, és már van is eredményünk, amit mg per literben megadunk három tizedes pontossággal a nulla után.
Sajnos ez az egész inkább kémikusi, mint vegyészmérnöki munkakör. De a BMEn is túlsúlyban van a kémia, nem ér túlzott meglepetésként. Ezt a bejegyzést még sokáig fogom bővíteni, a tudásommal párhuzamosan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Andris 2008.06.23. 19:34:50
a kémiához nem értek,
de elsőévesnek nem igazán tudnak műszaki melót adni.
A szükséges munka 90%a technikusi és csak 10%a mérnöki, miből gondolod, hogy épp azt a kritikus 10%ot bíznák rád?
Így nyer-nyer helyzet van, mert te tanulsz sok kémiát (az jól jön még a BME-n) ők meg egy hatékony technikust.