Hiba volt kijönni. A baj nem is ez, hiszen ezt már hónapok óta sejtettem, hanem hogy nem tudom, mi a tanulság.
Hiba azért volt, mert én fizetek azért (elég sokat), hogy monoton munkát végezzek.
Kérdés, amire a válasz közelebb vihet a tanulsághoz: Miért jöttem ide?
Először is köszönhetően a Francia Intézet munkatársának dezinformációs tevékenységének. Őt elvileg azért fizették, hogy segítsen nekünk.
Segítsége a következő dolgokban nyilvánult meg:
1. Nem időben és rosszul tájékoztatott az engem váró cégről. Ő már a legelső papír beadása előtt sejthette, hogy hova irányít, mert minden vegyészt ide irányított az évek folyamán mint utóbb kiderült. Majd mikor én felvetettem, hogy inkább mégis keresnék magamnak másik céget, ellene tanácsolt, mert "ez az egyik legjobb lehetőség". Utóbbiról annyit, hogy olyat is ismerek, aki szállást ÉS fizetést ÉS változatos munkát kapott.
2. Sürgetett. Többek között a szállás lefoglalásánál is, ami később visszavonhatatlannak bizonyult. Erre állítólag az motiválta, hogy Nizzában nyáron sosincs sehol hely. Mások két héttel érkezésük után átköltöztek.
3. Szállás keresése címen adott nekem egy internetcímet, ahol enyhén piaci ár felett lehet szobát bérelni. Megnyugtatott, hogy ugyan ez drága, de majd kapok rá állami támogatást. Nem kaptam.
4. Miután az egész idei szakmai gyakorlatos csoportot magára haragította, egy hónappal a kiutazásunk előtt munkahelyet váltott. Azért előtte két héttel sem válaszolt már az e-mailekre, biztos ami biztos.
Másodszor nyilván a hiszékenységem és elbizakodottságom. Eddig, mikor nyáron elmentem külföldre, annak mindig jó vége lett, lásd stoppolás. Most már szerződéseket kötöttem arra, hogy rosszul fogom magam érezni, mégis valami szerencsés véletlenben bíztam. Ugyanakkor a tavaly nyári kémiatáborban is hasonló volt a helyzet: szakmai becsvágytól hajtva ismeretlen helyre köteleztem el magam. Az csak két hét volt, mondjuk intenzívebben rossz, de hasznosabb is.
Harmadszor valami furcsa kötelességtudat, hogy nekem nyáron is dolgoznom kell a jövőmön, nem csak úgy kikapcsolódni. Bár az már most látszik, hogy erre jobb lehetőség is adódott volna, mikor ezt novemberben elkezdték szervezni, még messze nem.
Jobb híján egy elég nyilvánvaló tanulság: Gondolj bele, mit írsz alá.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.