Friss topikok

  • deak noemi: Kedves blogíró, A Marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói vagyunk,... (2010.04.28. 16:08) vége
  • Lőcsei: Jee! Máris nagyon kedvetkaptam , hogy kimenjek!!! A Via ferrata szó és az a kép egyszerűen lázba... (2008.07.22. 14:18) Hegyek, jazz
  • Lőcsei: Szia Bálint! Eröltesd meg magad mert az Évi blogja kezd érdekesebb lenni! :) Kiállítások , jazz-... (2008.07.18. 13:49) Éva megérkezett
  • ToBoZ: Mit válogatunk? (2008.07.10. 18:01) Dizájnkatasztrófa a homokozóból
  • Andris: sok dologban egyetértek, a sajtjaik nagy része zsíros, azonban jobb helyeken lehet kapni kevésbé z... (2008.07.07. 06:58) Nemzetek konyhája

2008.06.17. 20:30 ToBoZ

a mélypont

Most nem működik a Firefox sem, ezért Explorerből írok. Viva la Microsoft.

Szóval a dolgok ma nem javultak sokat, hanem sőt. Egy óra körül egészen kétségbeesetten el akartam menekülni innen.

Ide juttatott az, hogy miután kértem pár óra szünetet, hogy áramot intézhessek magamnak (csak munkaidőben esélyes), kiderült, hogy sztrájkol a tömegközlekedés. Nizza elég nagy város ahhoz, hogy ne lehessen átgyalogolni a másik végébe pár óra alatt sem.

Így aztán pár óráig próbáltam elérni a főnökömet, hogy mitgondolna arról, ha holnap reggel lelépnék. Ő a délutánt kivette szabinak, mint utólag megtudtam.

Ezek után hihetetlen dolgok sorozata következett: elkezdtek foglalkozni velem a kollégák. Mind 30 körüli nők. Valószínűleg a síri hangon bonyolított magyar telefonálgatás keltette fel az érdeklődésüket, amit édesanyámmal és kedvesemmel bonyolítottam.

Sandra, harminc feletti szakmai gyakornoktársam például a valentinnap eredetét kívánta megtárgyalni velem. Eddig abban a tudatban élt az egész szerves részleg, hogy csak a franciák ünneplik február 14-én a szerelmesek napját. A franciák az amerikaiakhoz hasonlítanak, úgy látom.

Hélene hozott nekem egy jégkrémet. Ezek után úgy éreztem, furcsa lenne lelépni arra hivatkozva, hogy szarul érzem magam. Persze kifejthettem volna, hogy nem a jégkrém és szerény személyem iránti érdeklődés hiánya keserít el. Elkezdtem terhelni őket az áramos sztorimmal. Pillanatokon belül az egész részleg erről beszélt. Delphine például csak telefonba sírással tudta rávenni őket, hogy bekapcsolják az áramát. Sandrine (a részlegvezető kisfőnök) pedig megengedte, hogy zuhanyozzak a laborban.

Tudván hogy túl vagyok a nehezén, hazafelé megleptem magam egy bruschettával. Miközben ettem, ezekre gondoltam:

- Tök fölösleges a bisztró végére tét tenni a francia átiratban (bistrot)

- Ez az első meleg étel, amitt érkezésem óta ettem, hála a francia közalkalmazottak összeesküvésének ellenem (lásd CAF, EDF, ligne azur)

Szerzőként is mélyponton vagyok, ezt visszaolvasva konstatáltam. Kezdek egy újat.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://nizza.blog.hu/api/trackback/id/tr40526040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása