Szóval, kedves Ágnes, igazán nincs miért irigyelni, jelenleg úgy érzem.
Ma egész nap büdös kagylókat pucoltam. De tényleg egész nap, és tényleg büdös. Azt gondoltam, hogy unalmas munkát adnak, de hogy undorítót is, azt nem.
Ez történt, miután bemutattak Sebastiannak, aki harmadéves kémia szakos hallgató. Vele együtt szenvedünk. Állítólag a normális - mert kagyló ritkán jön - munka "csak" unalmas. Megnyugtató?
Elment a moldován lány, Mascha. Tudom, hogy magyarul Másának írják, de nem akarom hogy azt higyjétek, csak a mása ment el. Szóval nincs áramom. Ezt itt aksiról írom, kétharmadnál járok.
Végigkopogtattam az összes alattam vagy felettem lévő, három emeletnél és egy horizontális erkélynél nem távolabbi lakást. Egy Ferrari nevű kutyás (az a kis dög tipusú) hölgy a hatodikon azt mondta, holnap lehet, csak most vizsgára készül. Azt nem feszegettem, hogy miért zavarja eközben egy belógó hosszabbító.
A telefonos boltban állítólag nem hívott az EDF - nincs fény az alagút végén. Meg meleg víz sem...
A propos, tudja valaki, miért szédül az ember ha hideg vízzel mos hajat?
Legszívesebben most indulnék haza. Nem akarom elkapkodni, hátha javul a helyzet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.